Végegyházi Horgásztó

Nagy ho-ho-ho horgászverseny

Megdöbbenéssel tapasztaljuk évről évre, hogy az emberi hanyagság és a hivatalos szervek tehetetlensége és tunyasága továbbra is folyamatosan rombolja a környezetünket. A természeti értékeink óvása úgy tűnik a mi környékünkön ismeretlen fogalom. A civilek próbálkozásai a helyzet javítására süket fülekre találnak, a döntéshozóink számára vannak fontosabb dolgok is, úgy tűnik.

Mivel a Száraz-ér állapota talán még annál is siralmasabb, mint az előző években, így versenyünkkel most is bekéredzkedtünk a Végegyházi Horgásztóhoz. A mai megmérettetésünkre most is vártuk a helyi és végegyházi kötődésű horgászokat, hogy idén is kiderüljön, ki a legnagyobb ho-ho-ho horgász.

Sajnos a nevezett versenyzők egy része nem jött el, de a jelenlévők igen jó hangulatban kezdték meg a versenyt. Előtte Horváth László tartott technikai megbeszélést, melyen elmondta a szabályokat. Majd érkezési sorrendben húzták ki a horgászhelyüket a jelentkezők, s kezdődhetett a kipakolás, etetés, szerelés. Ahogyan ez már lenni szokott.

 

 

 

Mivel a kezdetekkor a Száraz-ér lehetőségeihez igazodtunk, így a cél most is a minél több kishal kifogása volt, s ennek érdekében ki milyen csalit tartott a legjobbnak, azzal horgászott. 

 

 

 

Ki csontival, ki kukoricával, s hamarosan meg is volt a jutalom. A kishalak szépen sorjáztak a szákokban. Kinek több, kinek kevesebb. Közben folyt a tere-fere, olykor az évődés is, hogy ne teljen unalmasan az a néhány óra.

 

 

 

Reggel nyolctól délig lehetett gyűjtögetni a halakat, majd jött a mérlegelés. A halacskák rövid időre kikerültek a vízből, s a mérlegelés után ismét szabadon úszkálhattak a tó vizében.

 

 

 

Rövid szünet után pedig jöhetett az eredményhirdetés.

 

 

Elsőként Kovács Kinga vehette át a tavalyi győztesnek kijáró horgászszobrocskát, mely az egy évig őrizgetett a horgászkupát váltotta ki. S a szerencse ebben az évben is Kinga mellett volt, hiszen az idei, tizedik Nagy Ho-ho-ho horgászversenyt is ő nyerte meg. Így csak megsétáltatta a vándorkupát, a következő versenyig ismét őrizheti.

 

 

A II. helyezett testvére, Kovács Dávid lett, a III. helyezést pedig nagybátyja, Molnár László nyerte el. Tehát a dobogós helyért igazi rokoni küzdelem folyt. Az izgalmak után pedig asztalhoz ültünk, hogy együtt fogyasszuk el a bográcsos paprikás krumplit. Közben múltidéztünk, hiszen témaként visszatekintettünk a régi versenyekre, közös emlékeinkre, sajálkoztunk, hogy nem horgászhatunk a Száraz-eren, hiszen ott azért mégis csak más volt hagyományos versenyünk. Azért reménykedünk, talán jövőre visszavihetjük a nagy ho-ho-ho horgászokat a régi helyszínre. Kellemes délelőttben volt részünk együtt, jövőre ismét találkozunk.

Idei versenyünk segítői, támogatói: Grevletyi István, Horváth Judit, Horváth László, a Kovács család, Mikula Melinda, Paulik Jóska, a Barangoló Közhasznú Egyesület, a Végegyházi Sporthorgász Egyesület, Végegyháza Községi Önkormányzat.

Horváth Judit